Bevezetés a verseny-barbecue-zásba
Az otthoni, civil/ hobbi-barbecue, valamint a hivatásos, vendéglátós barbecue-zás mellett létezik a barbecue-nak egy harmadik, dinamikusan növekvő ágazata: a verseny-barbecue műfaja. A barbecue-versenyeken a civilek és a vendéglátósok is képviseltethetik magukat. Ezeken a versenyeken precíz szabályrendszerek mentén történik a húsok elkészítése és megmérettetése.
A verseny-barbecue-zás az elmúlt évek során Európában is nagy népszerűségre tett szert, így tavasztól őszig szinte minden hétvégén rendeznek valahol Európában KCBS-versenyeket. A világ első számú barbecue-szervezete, egyben a legnépszerűbb verseny-barbecue rendszer gazdája a KCBS (Kansas City Barbeque Society).
Horváth Balázs vendégszerzőnk (újságíró, KCBS-Versenybíró) cikke. A fotók nagy többségét Hartyányi Norbert készítette.
Minden nemzetközi verseny felér egy szakmai konferenciával, a verseny-barbecue jelenleg a barbecue-zásnak a legtartalmasabb nemzetközi eszmecseréje. Egy versenyen akár bíróként, versenyzőként, vagy csak látogatóként megismerhetünk más látásmódokat, újszerű mentalitást, szmókerek garmadáját láthatjuk üzem közben, rubokat, szószokat, húsokat kóstolhatunk, sütőembereket figyelhetünk meg munka közben és szakmai párbeszédet folytathatunk más országokból érkezett megszállottakkal.
Nem ismerünk jelenleg stabilabb összetartó erőt, mint a versenyzés, főleg olyan hiteles keretek között, mint amilyen a KCBS versenyrendszere.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egy barbecue-s értékét a versenyeredményei mutatják meg. Van, akinek tetszik a versenyműfaj, van, akinek nem. Lehet valaki tehetséges és sikeres sütőember úgy, hogy a versenyzésre nem érez rá, vagy a versenytechnikák hidegen hagyják. A versenyzés a teljes barbecue világának egy speciális szegmense.
Egy valami viszont biztos: egy KCBS-versenyen indulni, és esetleg egy trófeát elhódítani hatalmas élményt jelent!
A verseny-barbecue tavalyi, 2017-es megjelenése a hobbi-barbecue és a büfé-barbecue terjedésével együtt teljessé teszi a műfajt már itt Magyarországon is. Míg az előző két ágazat a közönség és a család igényeinek magas szintű kiszolgálására irányul, a versenycsapatok képzeletbeli céltáblájának a közepén az ideális íz, állag és megjelenés áll.
Néhány alapvetés:
- A KCBS-versenyeken rengeteg garanciát dolgoztak ki arra, hogy valóban igazságos, és szakmai döntések szülessenek. Az értékelés anonim, tehát a bírók nem tudják, kinek a sütésit értékelik, és a versenyzők sem tudják meg, kitől kaptak jó vagy rossz pontokat.
- A rendszer sajátja a nagy számú bírói csapat, optimális esetben legalább annyi bíró van egy versenyen, ahány csapat indul. A bírói asztalok hatfősek.
- A verseny-barebecue-ban más eredményt várnak el, mint az hobbisütéseken és a büfékben. A csirkének, a bordának, a lapockának és a szegynek is vannak írott és íratlan szabályai.
- A pontozás során (A KCBS-rendszerében 1-9) a 6 pont már sértésnek számít. Kategóriánként elméletileg 40 pont és 180 pont között lehet kapni, ha nem diszkvalifikálják a csapatot. Összesítésben gyakorlatilag 560-tól 720 pontig dől el a verseny.
- A versenyeknek sajátos szlengkifejezései vannak, mint a Call, a Walk, az RGC, a GC vagy a REP (lásd. a lenti kisszótárt).
A jelenlegi ismereteink alapján a barbecue, azaz a moderált hőn, a füstáramban sütés valószínűleg az emberiség kifejlődésével egyidős, mégis az Egyesült Államok BBQ-övén fekvő, dél-keleti államokban vált igazán kultikus technikává, és innen indult világhódító útra, amelynek során Európába és Magyarországra is eljutott.
A mai formájának alapját alapvetően az össznépi és családi, ünnepi sütögetések jelentik, időben csak később jöttek létre a professzionális büfék (BBQ-joint). Ezek után már nem is kellett sok, hogy Amerikában a verseny is megjelenjen. A legendák szerint a chilifőző versenyek mintájára Texasban indult az első viadal, amelynél már lefektették az alapvető szabályokat, azaz már anonim módon egységes dobozokban adták be a versenydarabokat, így a zsűrinek vakon kellett kóstolnia.
Ezzel pedig el is értünk a BBQ-versenyek legnagyobb értékéhez, a tiszta szabályok között folyó versenyhez. Ha megnézzük a világszerte több mint 20 ezer tagot számláló, és évente 500 versenyt szervező Kansas City Barbeque Society (KCBS) versenyszabályzatát, kiderül, hogy ők az egyenlő feltételeket nyújtó megmérettetést mennyire gondolják komolyan.
Rengeteg garanciát állítottak fel ugyanis arra, hogy a kóstoló bírák ne tudhassák, melyik csapat ételét kóstolják, és a csapatoknak sem lehet arról tudomásuk, hogy mely bírákhoz kerül a dobozuk. Mindemellett minden ételről legalább hat zsűritag dönt a saját belátása szerint, amit a többiekkel nem vitathat meg.
Nincs egységes íz, de állagban vannak elvárások
A megfelelő eredmény előfeltétele pedig az is, hogy a KCBS versenyein a bírók nem a versenyen találkoznak először BBQ-ételekkel, hanem komoly képzésen vesznek részt, amely részben a verseny szigorú szabályzatának az ismereteire vonatkozik, a további oktatás viszont a BBQ kultúrájára, az értékelés szempontjaira, illetve a verseny négy kategóriájában elvárt minőségre irányul.
KCBS Versenybírók és Vezetőbírók
Minden KCBS barbecue-versenyen egy KCBS bírókból (Certified Barbeque Judge, CBJ) álló zsűri dönti el, hogy melyik csirke, lapocka, oldalas és marhaszegy a legjobb. Egy hitelesített KCBS Bíró szerepe túlmutat azon, hogy végigkóstolja a versenycsapatok mesterműveit és értékeli azokat – a KCBS Bírók a barbecue-kultúra nagykövetei is.
Aki hivatásos KCBS-Versenybíró szeretne lenni, annak részt kell vennie egy oktatáson. Itt elsajátíthatja, hogyan kell értékelni és pontozni a KCBS Versenyek négy kötelező versenyszámát. Az oktatást követően a résztvevők a világ bármely KCBS Versenyére jelentkezhetnek bírónak, így tagja lehet a barbecue-rajongók világméretű közösségének.
A KCBS védnöksége alatt futó barbecue-versenyeken KCBS Vezetőbírók (Certified Table Captains, CTC) segítik a bírók munkáját azzal, hogy bemutatják nekik a négy kategóriában készült versenyműveket és szükség esetén segítik a kommunikációt köztük és a KCBS Védnökök között. A Vezetőbírók fontos szerepet töltenek be az anonim értékelési folyamat biztosításával és ezzel nagyban hozzájárulnak a verseny tisztaságához.
Magyarországon először 2017-ben került sor KCBS-bíróképzésre, amelynek történéseit az alábbi kisfilm foglalja össze:
A verseny-barbecue-zás írott szabályairól a KCBS hivatalos oldala is sokat ír, illetve, az idén már másodjára megrendezésre kerülő Tállya BBQ KCBS-verseny szabályzata is összefoglalja azokat.
A tállyai verseny bírói tűzkeresztségén átesve, elmondható, hogy az ízlés valóban lehet szubjektív, de a minőséget jól le lehet írni különböző jellemzők alapján. A bíróoktatáson az elvárt ízről is csak annyit mondtak a KCBS képviselői: az öt íznek – édes, savanyú, sós, keserű, umami – összhangban kell lennie, így minden bíró maga dönti el, hogy számára mit jelent az egyensúly.
Az állag/textúra esetében azonban már megfogalmazták az elvárásokat. Ha magyar büféseket, illetve a szortimentjükben barbecue-t is kínáló vendéglősöket kérdezünk arról, hogy milyen is a közönség igénye, mindjárt kiderül, hogy az nálunk a szájban szétmálló, csontról leomló, szinte babaételként fogyasztható állagot jelenti. Ezzel nincs is gond, hiszen rengeteg ember számára ez a fajta komfortérzet okoz örömet, amikor egy lassan sülő húst akar enni.
Ezzel szemben a versenyműfajban nem az az elvárás, hogy minél puhább legyen a hús, hanem, hogy minél tökéletesebb legyen elkészítve: legyen szaftos, de ne legyen pépes morzsalékos, se kemény. A különböző kategóriáknak megfelelően ezen belül is vannak elvárások.
A KCBS által fémjelzett versenyeken 4 klasszikus kategóriában mérik össze tudásukat a versenycsapatok:
- Csirke (Chicken)
- Sertésoldalas (Pork ribs vagy Ribs)
- Sertéslapocka (Pulled pork vagy Pork)
- Marhaszegy (Brisket)
Mind a 4 kategóriában hirdetnek győztest. A 4 kategóriában elért egyéni eredmények összpontszámából jön ki a verseny Összetett rangsora, végeredménye, amelynek első helyezettje a Grand Champion, azaz a verseny bajnoka.
Kaparás nélkül gumis a csirkebőr
A csirke esetében például be lehet adni csonttal, csont nélkül, vegyesen mellrészt és combot, szeletelt, tépett, és darabolt verziót is. A versenyfogásokat bőr nélkül is és bőrrel is dobozba tehetik. Az utóbbi esetében viszont a bírónak a bőrt is meg kell kóstolnia, amelynél nincs szabály, hogy mennyire harapható, de kerülendő a gumis állag.
A versenytapasztalatok alapján viszont érdemes ehhez hozzáadni, hogy itt szinte mindenki felsőcombbal versenyez, amelyeknél arra törekszenek a csapatok, hogy legyenek egyformák, egyenletes színűek a darabok. A gyakorlatban a bőrről a zsírt pedig le kell kapargatni, hogy harapható legyen. 14-18 darabot érdemes sütni, hogy a legegyformábbakat ki lehessen válogatni.
Oldalas – legyünk jóban a hentessel!
A sertésbordánál rengeteg múlik az állagon. A hazai közízléssel ellentétben a túlkészült, csontról leeső darabokat jobban lepontozzák, mintha egy kicsit erősebben kell harapni a húst. Az igazi, ha a harapásnyom látszik, a csontról pedig könnyedén lejön a falat. Itt is lényeges az egységes megjelenés. Legalább két táblát érdemes készíteni, amelyből a legszebb hat borda kerülhet a dobozba.
Itt a legnépszerűbb a St. Louis cut, amikor az oldalastábla középső részéből vágunk ki egy hasábot, és így egyenletes vastagságú felületet kapunk. Ez pedig csak akkor működik, ha a hentessel jó kapcsolatban vagyunk, vagy ha veszünk egy egész táblát és magunk végezzük el a feladatot, mert Magyarországon a kiskereskedelemben egészen másképpen bontják az oldalast. A versenyben ugyanúgy elfogadott a baby back ribs is, amely az oldalas karajfelőli vége. Ez azonban még nagyobb kihívás, mert a hentesnek itt már a hagyományos hazai bontás szerint már a karajrészbe is bele kell nyúlnia, amelyre már csak kevesen hajlandóak. Ez a rész egyébként valamivel húsosabb, és a fiatal disznóból az igazi.
Lapocka haladóknak
A sertéslapockát lehet tépett vagy vágott formában is a versenydobozba tenni, tartalmazhatja az úgynevezett money muscle, azaz a „pénzhús” részt is, amely egy vagy két izomcsoportot jelent a tarjából. Ez a különleges Boston butt húsbontással kerül a lapockarészre. A BBQ-versenyszlengben pedig azért nevezik money muscle-nak, mert ezzel lehet a pénzdíjat besöpörni.
Haladó szintnél a legjobb, ha legalább háromféle, három módon jelenik meg a dobozban (ez persze hatszor három falatot jelent). Legyen cafatos pulled pork, legyen szeletre vágott money muscle, és legyenek fűszeres kérget (barkot) is tartalmazó darabok (chunks). A legkifinomultabb rész talán a profik által kultivált hosszanti, vastagabb izomrostok, szálak (tubes), amely a T-csont alatt található részből nyerhető ki.
Szegynél elkerülhetetlen az injektálás
A BBQ csúcskategóriájánál, a marhaszegynél derül ki igazán, hogy ki mennyire ért a BBQ-hoz, nem is véletlenül ezt tartják a királykategóriának. Ha a texasi BBQ-legenda Aaron Franklin procedúráját megnézzük, már akkor sem könnyű eljutni az igazán jó végeredményhez, hiszen már az is elég nagy kihívás, hogy a két húsrész, a point és a flat, azaz a marha váll- és a mellizma egészen más elkészítési eljárást igényel, mégis együtt kell sütni.
A versenynél azonban még nehezedik a helyzet, mert itt a szegyet a zsírjától még teljesen meg is szabadítják, így pedig jóval nehezebb úgy elkészíteni, hogy ne száradjon ki. A megoldás ez esetben pedig az injektálás, amellyel pluszfolyadékot juttatunk az izomrostokhoz. A zsírtalan szegynél ez szinte elkerülhetetlen, ha jó eredményre vágyunk.
A gyakorlat alapján itt a legjobbak a flatből szeleteket, a pointból kockákat adnak be, amely gyakorlatilag a szigorú értelemben vett burnt end. A szelet állaga akkor az igazi, ha az ujjunkra fektetjük, és szépen hajlik, ha pedig két oldalról elkezdjük húzni, akkor először kis ellenállást kell mutatnia, kicsit megnyúlni, majd úgy kell elszakadnia, hogy közben nem lehet morzsalékos. A smoke ring, azaz a füst által a hússzelet szélén kialakuló rózsaszín gyűrű a versenyben nem vizsgálandó, hiszen ezt mesterségesen is elő lehet állítani.
A 6 pont már sértésnek számít
A külsőt is pontozzák a bírók, amelynél nem szabad a különböző versenyételeket összehasonlítani, hanem minden dobozt különálló darabként kell vizsgálni. Itt az is fontos, hogy a köretet, azaz a saláta- vagy petrezselyemágyat ne vegyük figyelembe. Bár fontossági és súlyozási szempontból is az íz-textúra-külső a sorrend, de a pontozás folyamán értelemszerűen a külsőt kell először értékelni. A bíróknak ilyenkor kell azt is kiszúrni, ha idegen tárgy, alufólia, gumikesztyű-darabka, fogpiszkáló, vagy nem megengedett salátafajta található a dobozban. Ha ilyen előfordulna, akkor a külsőre a diszkvalifikálásnál járó 1 pont jár. A zsűrinek itt kell azt is észrevennie, ha a versenyzők esetleg úgy alakították ki az ételüket, hogy abból felismerhető legyen, hogy melyik csapat készítette. Ha ilyet észlelnek, akkor ugyancsak kizárás jár.
Ha pedig már szóba kerültek a pontok, akkor a skáláról is érdemes pár szót írni. Mivel tökéletes a világban sincs, 9 pontról indul a számítás, amely a kiváló fogást jelöli, ezután következik a 8-as, ami nagyon jó, a 7-es átlag feletti, a 6-os átlagos, az 5-ös átlag alatti, a 4-es nem jó, a 3-as rossz, míg a 2-es ehetetlen. Az 1-es pont diszkvalifikációt jelent és ilyen büntetőpontot csak a védnök adhat, aki a versenyen a hivatalos személyek hierarchiájának a csúcsán áll.
A bírói képzésen az amerikai felfogásból leginkább az a pozitív szemlélet áradt, amely során az oktatók meglepődtek, hogy milyen szigorúan pontoznának a magyar bírójelöltek. Mint kiderült, a 6-os osztályzat már egyfajta sértésnek számít, ahol meg kell találnunk a megfelelő indokot, hogy miért is pontoztunk le egy-egy versenydobozt. Azt például az oktatók nem vették jó néven, ha csak azért 6 pontot adtak valakinek, mert nem voltak egyforma nagyságúak a húsadagok, vagy a különböző darabok nem voltak egységes színűek. A legtöbben a versenyen ennek megfelelően 7-8-9 pontot kapnak.
Az íz a legfontosabb
Az ízre, a textúrára, és a látványra adott pontok viszont nem ugyanannyit nyomnak a latban. Az ízet 2,2972-vel szorozzák fel, az állagot 1,1428-cal, míg a látványért járó pontot 0,56-tal, amely azt jelenti, hogy a végső pontban az íz több mint kétszeresen számít bele, míg a látványt tulajdonképpen felezik.
Minden asztalnál hat bíró pontoz, de a legalacsonyabb pontot adó bíró pontszámát nem veszik figyelembe, ennek megfelelően elméletileg 40 pont és 180 pont között lehet értékelést kapni, ahol a legalacsonyabb érték az olyan ehetetlen, kiköpni való kategóriába kerülne, amely azért mégsem kapott diszkvalifikációs 1-es pontszámot, és a legjobb mindenben megkapta a maximumot. Mindezeket az összesítéskor még összeadják, így végül nagyjából az 560-tól 720-ig tartó ponthatárok között dől el a verseny.
Ha a tapasztalt versenyzőket kérdezünk, akkor kiderül, hogy a jó eredményhez elengedhetetlen a jó szervezés, amit persze a gyakorlat csiszol. Nagy segítség, ha eszközlistát írunk, amely után csak pipálni kell pakoláskor. A verseny végkimenetelét tekintve pedig az egyik legfontosabb az időmenedzsment lehet, azt ugyanis elég nagy szégyenként lehet megélni, ha valamelyik húst nem sikerül megsütni időben, hiszen ez abban a kategóriában automatikusan diszkvalifikációt jelent.
Ha a nemzetközi versenyeket megnézzük, akkor láthattunk már olyan nagy sztárt, aki túlvállalta magát két egymás utáni versennyel, így elúszott, és mivel egy kategóriában a minimális pontot kapta, ez az összesítésben is az utolsó helyet jelentette.
A verseny előtt és közben tehát mindenképp a tervszerű végrehajtás, a csapatmunka és koncentráció a lényeg, így ha már kimentek a versenydobozok, akkor annál jobban esik a lazítás bulizás, ha mindenki úgy érezte, hogy megtett mindent, amit lehetett. Ezt a felszabadult érzést láthattuk aztán sok esetben 2017-ben Tállyán is az eredményhirdetéskor.
Itt pedig érdemes megjegyezni, hogy ennek is bevett rendje van, és a versenyszlengben kialakultak az eredményeknek a különböző elnevezései. Persze már a részvétel és a ponttal értékelhető étel időben beadása is fontos, de az első jegyzett eredmény a Call, amely azt jelenti, hogy az első tíz között felolvasták a csapat nevét az eredményhirdetésen. Ezt követi a rangsorban a Walk, amely az első öt csapat közé bekerülést jelzi, de azt is, hogy a csapatot felhívták a dobogóra kezet rázni.
Majd következik a Trófea, amely lehet bronz, ezüst és arany minden kategóriában, amely már jól kézzelfogható, fotózható, közösségi médiában is osztható büszkesége a csapatnak.
Ezek felett áll pedig az összesítésben elért eredmények alapján a két bajnokcsapat: a második helyezést elérő Reserve Grand Champion (RGC) és a legfőbb győztes, a Grand Champion (GC).
Mindkettőre van egyébként már példa magyar csapatoktól. A BBQ Suncity Szeged ugyanis a bécsi Vienna BBQ Days versenyén szerezte meg az összetett ezüstöt, míg a KGB – Katka Gergő Barbecue nemcsak tavaly a Tállyán szerezte meg a Grand Champion címet, hanem az osztrák 2nd Meat Smoke and Beer versenyen is.
A magyar csapatok versenyzéseiről azonban majd bővebben is írunk.
2017-ben került megrendezésre először a Tállya BBQ Verseny a KCBS égisze alatt. A versenyen 40 csapat vett részt 11 országból, fantasztikus atmoszférában. Az I. Tállya BBQ osztatlan sikert aratott az európai barbecue-s berkekben, így büszkén mondhatjuk, hogy Magyarország és Tállya az európai BBQ fontos, meghatározó részévé vált. A 2017-es tállyai versenyről szóló összefoglaló itt tekinthető meg:
Alapfogalmak, KCBS szerepkörök és státuszok
Turn in/ Versenymű-beadás
- Az a folyamat, amikor a versenycsapatok beadják az ételeiket. Ennek a kategóriánkénti időpontjai a legfontosabb viszonyítási pontok, mert innentől visszaszámítva érdemes szervezni az egyes fogások elkészítési folyamatát.
Turn in box/ Versenydoboz
- Olyan egységes méretű ételdobozok, amelyben a csapatok beadják a versenyfogásaikat. Mutasd a dobozod, megmondom ki vagy.
KCBS Tag / KCBS Member
- A tagság megszerzésével bárki bekapcsolódhat a KCBS vérkeringésébe. A tagság évente megújítandó.
- A különféle képzések (bíróképzés, sütőképzés) automatikusan egyéves KCBS tagsággal járnak.
Örökös KCBS Tag/ Lifelong KCBS Member
- Azok, akiknek elköteleződésük alakul a KCBS felé, és évente sok rendezvényen is részt vesznek, érdemes kiváltaniuk az örökös KCBS tagságot.
KCBS Versenybíró/ KCBS Certified Barbecue Judge
- A KCBS által kiképzett és hitelesített versenybírók. Bárki lehet versenybíró, akiben megvan a kellő érdeklődés a barbecue iránt. Aki versenybírói jogosítvánnyal rendelkezik, kérheti regisztrációját bármely KCBS-versenyre, és bíráskodhat azon.
KCBS Vezetőbíró/ KCBS Table Captain
- A jellemzően hat fős bíróasztalok munkáját segítik és irányítják, hetedik személyként az asztalnál. Bemutatják nekik a négy kategóriában készült versenyműveket és szükség esetén segítik a kommunikációt köztük és a KCBS Védnökök között.
KCBS Mesterbíró/ KCBS Master Judge
- Azok jelentkezhetnek Mesterbírónak, akik versenybíróként legalább 30 KCBS versenyen vettek már részt. A Mesterbíró cím elnyeréséhez egy szakmai vizsgateszt abszolválása is szükséges.
KCBS Védnök/ KCBS Representative
- Vezető pozíció a KCBS rendszerében, olyanok kapják meg ezt a címet, akik sok éven át többféle KCBS pozícióban is kimagasló teljesítményt nyújtottak.
- A KCBS oldaláról ők a versenyek felügyelői, társszervezői. Az ő döntése a verseny során végleges, és megmásíthatatlan, nélkülük verseny nem rendezhető meg.
- 50 csapatig 2 KCBS Representative jelenélet kötelező, 50 csapat felett már 3 KCBS Védnökre van szükség.
KCBS Vezetőség/ KCBS Board
- A Kansas City Barbeque Society vezetősége. Nagy tudású, évtizedes tapasztalattal rendelkező emberek, a BBQ-kultúra nagykövetei.
KCBS Versenyszervezők/ KCBS Contest Organizers
- A KCBS égisze alatt megrendezésre kerülő versenyek helyi szervezői, házigazdái.
- Az adott ország/ város/ régió és a helyi barbecue-közösség ismerői, akik segítik és támogatják a KCBS-kultúra integrálását a versenyhelyszínen és országban, a helyi médiában és a nagyközönség felé.
KCBS Versenycsapat/ KCBS Contest Team
- Csapatok, akik neveznek és részt vesznek a KCBS égisze alatt megrendezésre kerülő barbecue-versenyeken.
KCBS Versenycsapat Csapatkapitány/ KCBS Contest Team Chief Cook
- Csapatvezető, aki a versenyek során a csapat kapcsolattartója szervezők és a nagyközönség felé.
- A versenyeken való részvétel feltétele, hogy a versenycsapatok csapatkapitánya (chief cook) a KCBS regisztrált tagja legyen.
2018 októberében, jövő héten immár második alkalommal kerül megrendezésre a Kansas City Barbeque Society (KCBS) hivatalos versenyfordulója Tállyán.
A hazai barbecue-zás legnagyobb ünnepét változatos kísérőprogramok teszik még színesebbé: koncertek, gyerekprogramok, bor- és gasztroélmények.
Köszönjük Horváth Balázs vendégszerzőnknek a sokrétű, alapos munkát!
Horváth Balázs újságíró, KCBS-Versenybíró
A verseny-barbecue-zást bemutató cikksorozatunk második része itt olvasható:
A verseny-barbecue-zást bemutató cikksorozatunk harmadik része itt olvasható:
Címkék: Tállya emberek helyszínek BBQ-szókincs KCBS
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Void Bunkoid 2018.10.04. 10:00:24
Eklatáns példa arra, hogyan lehet egy kerti hússütésből pénztermelő "sportágat" csinálni.
De végülis megértem a kansasi kiötlőit, amióta már nem kell kaszás meg kombájnos (mert egy gps rádióval a kombájn is már pilóta nélkül, magától arat), gyorsan ki kellett találni valami "szakmát", amiből meg lehet élni. Még mindig jobb, mint az influencer :)
Márkaséf · http://nyarspolgar-bbq.blog.hu 2018.10.04. 10:26:51
csigafrédi 2018.10.04. 14:16:40
Jó, hogy van ilyen, mert maga a verseny biztosítja a tökéletesedést, fejlődést, az új ötletek megjelenését, amik a magamfajta otthon sütögetőhöz aztán kisebb időeltolódással ugyan, de azért csak megérkeznek. Aztán ki-ki ízlése szerint próbálgathatja az új ötleteket/technikákat, remélhetőleg a családi- és a baráti kör legnagyobb megelégedésére.
Mennyibe kerül egy ilyen versenyen való részvétel egy csapatnak, ha nem számoljuk az utazást? Alapanyagokat vizsgálják, vagy kell vinni a forrástól valami igazolást? Ez a része hogy működik? Teljesen a csapatra van bízva, vagy itt is vannak megkötések? Milyen nyeremények vannak, erre van-e valami nemzetközi megkötés, vagy a szervező döntésein alapul? (Oda akarok kilyukadni, hogy ha mondjuk befektet valaki a nevezésbe és versenyzésbe egy raklap energiát és lóvét,akkor ez attól még hobbi szintű dolog marad, vagy az elismerésen kívül akár nagyobb volumenű nyeremények is motiválhatják az indulókat?)
